vajon

Elkezdtem nézegetni a régi képeket a házról és a kertről, még 2003-ból, amikor vettem a telket. Kár, hogy akkoriban még nem fotóztam eleget.

Készen van a díszkert váza, túl vagyok az első beültetésen, jöhetne a hurrá, de ezek a régi képek mégis elgondolkoztatnak. Azt nem mondom, hogy nem tetszik a kert, de mintha valami TÚLSÁGOSAN megváltozott volna. A szabálytalansága, a természetessége, az esetlegessége, a vadsága.


Ezekhez a képekhez képest most túl élére állított, egyenes és szabályos minden. Mivel sosem tervezhettem és építhettem még kertet, lehet, hogy átestem a túloldalra és egy olyan környezetben szabtam derékszögűre a dolgokat, ahová ez nem annyira illik. Egy városi kertben mindez jobban elképzelhető.

Íme néhány összehasonlító kép nagyjából ugyanarról a részletről. A tvshop-os előtte-utána feeling helyett mindenki gondolkodjon el a fentieken.

A látkép:


Még egyszer kicsit máshonnan nézve:


A pajta környéke:


A kút:


És a présház:


Összefoglalva, a végére két dolog jut eszembe. Egyrészt ez már megint a szokásos mese: az ember mindig valami másra vágyik, mint ami van, aztán mikor ott van, visszasírja a régi, már elhagyott dolgokat. Másrészt pedig béna nyafogás csak ez, tavasszal minden kizöldül, pár év múlva besűrűsödnek a növények, megnőnek a fák, a balatoni szél, az eső és a hó pedig gyönyörűvé teszi a kertet.

hálószoba

A ház átrendezésére vonatkozó ötlet nem csak múló fellángolás volt. Ha már rendbetettük a tiszta szobát, gyorsan tovább is léptünk az ügyben. Összepakoltunk, majd átmenetileg az összes bútor a padlásra került. Remélem nem sokáig és jövőre tényleg elkészül az istálló helyén (vagyis az istállóban) a vendégszoba.

A leendő nappalit szintén szétbontottuk, a megüresedett tiszta szoba pedig az ágy és a kisszekrények átcipelésével hálószobává alakult.



Az átcuccolás után még inkább úgy érzem, jó döntés volt a szobacsere. Eddig a hálószoba nem volt jó helyen, mert 'átjáró' volt, hiszen ezen keresztül lehetett eljutni a fürdőbe. Ezzel szemben most zártabb helyre került az alvás, a középső szoba viszont hibátlan nappali lesz. Már csak a bútort kell ide kitalálni és valami jó nevet a nappali helyett. Mondjuk...?

téliesítés

A kert ismét bezár, az elmúlt két hétvégén a szokásos előkészületekre is sor került.

A gyümölcsösben hirtelen elfáradtak a levelek és leugrottak a fáról. Érdekes, hogy szomszéd Pista körtefájáról az összeset átfújta hozzám a szél, de ezek a levelek lokálpatrióták, ragaszkodnak a helyükhöz.



A levelek a diófa alól összeszedettel együtt tűzre kerültek, ez növényvédelmi szempontból mindenképpen ajánlatos.


A gyümölcsfák körüli tányért ezúttal nem kapáltuk, hanem felástuk, a szőlősorokat pedig megszántattam, így kész a téli bakhát.


A munkákat a lemosó permetezés zárta, ezúttal olajos mészkénlével mentem végig a fákon és szőlőn. A végére a nap is kisütött, ő is látni akarta, mi történt.


A fák is jól néznek ki.


Már csak a védőfelszerelést kell feltenni a fákra, azzal minden kész.

ültetés

A hónapok óta tartó kialakítási munkálatok után végre eljött a már évek óta várt esemény: minden kész a ház körül, már csak el kell ültetni a növényeket a díszkertbe. El sem hiszem.

Az ültetés előkészületésével már egy héttel korábban végeztünk, így reggel volt idő bemenni a növénykereskedésbe és még egy rakat növényt kiválasztani. Így végül 10 fa, 52 cserje, egy új ásó és 30 zsák 100 literes fenyőkéreg került az utánfutóra illetve a platóra. A kötelező alkudozás után összesen 255 ezret fizettem, az oda-vissza 170 km-es fuvar bonus track volt. Ha a mulcs árát levonom, egy növény átlagosan 3.500 Ft-ba került, a legolcsóbb (madárbirs) 700 Ft, a legdrágább (tulipánfa) 18.200 Ft volt.


A nagy napon egy, csak egy zsellér van talpon a vidéken.


Az ültetés szabályosan, az előírásoknak megfelelően zajlik: a gyökérzet térfogatánál 2-3-szor nagyobb ültetőgödör, beáztatás, behelyezés, visszatöltés, tömörítés, beiszapolás.


Az öntözőrendszer telepítésekor készült fényképek alapján sikerült elkerülni a csöveket.


Az ültetés állítással kezdődött. Először a 3 legnagyobb fa (nyírfa) került a helyére, csoportba ültetve. A fákat csak ideiglenesen tudtam kikarózni, ezt még át kell alakítani valami stabilabb megoldásra.


Ezután helyére került az ámbrafa, a vöröstölgy és a ginkgo.



A fagyérzékeny füge a leginkább védett helyre, a ház és a terasz közé került. Ennek a helynek külön előnye, hogy a meszelt vályogfal nyáron méginkább meleg helyet teremt a Bibliában is gyakran szereplő, már I.e. 5000-ben létező ficus fajnak.


A legnagyobb cserje egy babérmeggy volt. A halvány, fakó leveleken látni, hogy igencsak várta már a kiültetést, a cserépben a vas- vagy magnéziumhiány már egy kicsit megviselte.


A ház bejáratához rózsaszín virágú magnolia került. Ősszel a kerti munkához már határozottan javasolt a jégeralsó és szünetekben a rumos tea.


A legtöbb növény persze a házzal szembeni növényszigetbe került. Egyrészt itt adott leginkább a hely a beültetésre, másrészt a látvány (Aranka néni házfala és a tető) itt kívánja leginkább, hogy a teret megtörjék a növények.



Ugyanez egy utólag összerakott panoráma képen a következő:


Délután már a házból is látni, hogy valami történt a kertben.


Ahogy azt a beültetési terv is tartalmazza, az ültetésre kijelölt szigetek területe összesen kb. 120 m2. Eredetileg úgy gondoltam, hogy ennyi növény elég lesz, de nem. Fa nem kell már, de cserjékből még bőven jöhet, szóval a támfal feletti, szinte teljesen üresen maradt rész beültetésével folytatódik a kertépítés. Majd tavasszal.